A közvélemény kutatás egy széleskörűen alkalmazott eljárás, ami azt vizsgálja, hogy egy adott eseményhez, vagy termékhez milyen vélemények társulnak. Méri az ismertséget is, hogy az a dolog, amiről szó van, mennyire épült be a köztudatba, mennyire ismerik az emberek, mennyire érdeklődnek iránta.

Gyakorlatilag bármilyen okból alkalmazható, mérhetünk, vizsgálhatunk vele szinte bármit. Rengetegszer halljuk akkor, amikor szinte mindenkit érintő kérdésekről van szó, például választások idején kikerülhetetlen, hogy ezzel indítson a hírek.

A közvélemény kutatás nemcsak az állam kezében remek eszköz, de cégek, akár egész kisvállalkozások is alkalmazhatják. A marketing által alkalmazott közvélemény kutatás neve piackutatás, kicsit specifikusabb, mert egy termék, vagy szolgáltatás hatékonyságát, ismertségét mérjük vele, személyek népszerűségét példának okáért nem. Azonban az alkalmazott módszerek ugyanazok, mint a közvélemény kutatás során.

Elsősorban az úgynevezett ideális vásárlót kell meghatározni. A cél függvényében ez mindig más: attól függ, hogy az adott termék, szolgáltatás kinek készül. Nem sok értelme van egy 50-es férfit a terhes nők számára fejlesztendő pressziós harisnyáról kérdezni, maximum hülyén hümmög, mert nyilván fogalma sincs az egészről. Olyan ember kérdezésére felesleges az időt, erőforrásokat pazarolni, akinek a véleménye nem mérvadó a cél szempontjából.

A közvélemény kutatás módszerei

Kérdőív

A legegyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb módszer a kérdőívek használata. Ezek előre megírt kérdéseket tartalmaznak az adott témáról, amik lehetnek nyílt vagy zárt végű kérdések is. Tartalmazhatnak pontozást (Értékelje 1-5ig tartó skálán) lehetnek kifejtendők, ahol több sor áll rendelkezésre, de szimplán csak választást, vagy igen/nem lehetőséget is tartalmazhatnak. Lehet online vagy offline, kérdezőbiztossal személyesen vagy telefonon. Ezek mind arra irányulnak, hogy minél több olyan emberrel tudják kitölteni akik a marketing cél szempontjából ideális vásárlónak bizonyulnak.

A kérdőívek kitöltése általában egyszerű és gyors és a kiértékelésük is könnyebb. Az egyforma kérdésekre általában típus válaszok érkeznek, illetve az eldöntendő kérdéseknél még ennél is egyszerűbb a feldolgozás, 85 igen, 117 nem és kész. A művészet a kérdés helyes feltevése, hogy a válasz informatív, hasznos legyen.

Interjú

Ennek során egy kérdező és egy interjú alany beszélget, noha az interjút a kérdező vezeti, a válaszoló jóval szabadabb, mint a kérdőíves verziónál. Igazán alaposan meg lehet ismerni a piac igényeit így, ha jól sikerült kiválasztani az alanyokat. Ez a módszer jó minőségű, értékes adatokat ad, de nagyon drága, rendszerint speciálisan képzett kérdezők vezetik. Lehet telefonon is intézni, de a személyes interjú a legjobb, hisz ilyenkor nemcsak a konkrét válasz, de az azt kísérő metakommunikáció is megfigyelhető. Látja a kérdező, ha a válaszoló hezitál, grimaszol vagy szarkasztikus, ami telefonon ritkán érhető tetten.

Fókuszcsoport

A fókuszcsoportos kutatás során nem egy fő, hanem 5-6 ember egyszerre történő meghallgatása zajlik. Itt is az a lényeg, hogy a megcélzott vásárlói rétegből válogassák ki őket. A kérdező irányítja a beszélgetést, és a többiek válaszolnak. Megvan az az előnye, hogy több adat nyerhető, mint az egyszemélyes interjú során, de jóval komolyabb gyakorlatot igényel a vezető részéről. Egy-egy erősebb személyiség a csoportban dominálhatja, akár teljesen félre viheti az eredményeket. Befolyásolhatja, megkérdőjelezheti a többieket, akik akár visszahúzódva jóval kevésbé lesznek együttműködőek. Ez a módszer árban sem túl olcsó, és rengeteg csapdát is rejt.

Legyen szó bármiről, amit az embereknek kínálunk, termék, szolgáltatás vagy fejlesztés, a sikeresség azon múlik, hogy mennyire van rá szükségük, és mennyit hajlandóak fizetni érte. Minden komolyabb üzleti döntés előtt érdemes egy kutatást végezni, mert az erre áldozott pénz sokszorosan térül meg.